Településünk

Felsőnána bemutatkozása (történelmi alapokon)
 

Felsőnána Tolna vármegye szívében fekvő, nyugodt és barátságos település, amelynek története egészen a kőkorszakig nyúlik vissza. A környék már az ősidők óta lakott volt, ami jól mutatja a vidék kedvező adottságait és élhetőségét.

A honfoglalást követően a település a Szák nemzetséghez köthető, és első írásos említése 1271-ből származik, amikor már vásártartási joggal és plébániával rendelkező helyként szerepelt a forrásokban. A történelem során a település több néven is ismert volt – Királynána, Ónána és Nána –, ami arra utal, hogy a falu különböző korszakokban kissé eltérő helyen vagy formában létezett.

Felsőnána múltja szorosan összefonódik a középkori magyar történelemmel, majd a török hódoltság időszaka után a térség – sok más dunántúli településhez hasonlóan – újratelepült és fejlődésnek indult. A különböző időszakokban beköltöző és betelepített népcsoportok együtt formálták a település arculatát és közösségét, amely ma is meghatározza Felsőnána sokszínű, mégis egységes jellegét.

A település központjában található az Összefonódás szobra, amely ezt az együttélést és közösségi összetartozást a különböző korokban érkezett és itt otthonra talált emberek keveredését és békés együttélését jelképezi.

Felsőnána egyik meghatározó épülete az 1789-ben épült evangélikus templom, amely ma is a közösség fontos szellemi és kulturális központja. Külön érdekesség, hogy a település közelében található Tolna vármegye geometriai középpontja, amely a falu földrajzi jelentőségét is kiemeli.

Napjainkban Felsőnána egy élhető, folyamatosan fejlődő település, ahol a hagyományok tisztelete és a modern szemlélet kéz a kézben jár. Az itt élők számára a falu nem csupán lakóhely, hanem egy összetartó közösség, ahol fontos érték az együttműködés, a nyugalom és a természet közelsége.

Felsőnána múltja erős alapot ad a jövőhöz – egy olyan jövőhöz, amely a hagyományokra építve, mégis előre tekintve formálja a település életét.