Földrajzi elhelyezkedése
Felsőnána Tolna megye geometriai középpontja mellett helyezkedik el körülbelül 2,5 km-re. Szekszárd felől a 65-ös főút Kéty után található elágazása, Tamási felől szintén ugyanezen út ugyanezen elágazása vezet a faluba.
Története
Felsőnána címere
A középkorban virágzó falu volt Királynána néven, amely azután elpusztult. A 17. század utolsó harmadában néptelenedett el. Egy 1847-ben keletkezett leírás szerint megtalálhatók a középkori templomának maradványai. Az újjátelepülő Felsőnána a régi helyétől 4–5 km-re keletkezett: Ma is. Öregnánának (Alt-Nana) nevezik azt a területet, amelyén középkori település feküdt.
Az 1715-1725 közötti Tolna megyei gazdasági összeírások tanulsága szerint első lakói (névelemzések alapján) 15 magyar és 7 szerb (rasci) család, akik Nánapusztán laknak, községgé. A szatmári béke után komoly összecsapásokra került sor a vármegye, egyes uradalmak kiépítése és a telepítések során a török alatt települt vagy 1690-ben bevándorolt – főleg állattenyésztéssel foglalkozó – szerbek és az uradalmak között.
1722-ben kezdődött meg a németek betelepítése Felsőnánára. 1782. január 16-án hirdették ki a templomban a szabad vallásgyakorlatot biztosító királyi rendeletét és január 27-én tartották újra az első nyilvános istentiszteletet. Miután 100-nál több evangélikus család volt a településen és megfelelő anyagi erő is rendelkezésre állt, Apponyi gyorsan beleegyezett az új lelkész meghívásába és hivatalosan is az anyagyülekezet megalakításába. A nánaiak Martin Hermann személyében régi ismerőst nyertek meg az egyházközségük élére, mert korábban tanítóként, licenciátusként működött a faluban.
Perlaky Gábor püspök 1784. július 8-án iktatta be lelkészi hivatalába, ahol kereken egy évtizedig működött. Ő építtette fel a falu templomát 1789-91 között. 1791. november 1-jén avatta fel a templomot Nagy István szuperintendens.